Weboldalunk az Adatkezelési tájékoztatóban leírt, működéshez szükséges sütiket használ, melyet az oldal használatával Ön elfogad. Rendben
A kereső mezőbe kiadott engedély vagy tanúsítvány
számát lehet írni...
A kereső mezőbe kérelmező, gyártó vagy forgalmazó
nevét lehet írni...
Az ÉMI hazai és nemzetközi projektei
Oldalainkon folyamatosan frissítjük a pályázatokkal kapcsolatos információkat.
További információk...
A kereső mezőbe tetszőleges kifejezést, például pályázat
számát vagy keresett nyertes nevét, stb. lehet írni...
A kereső mezőbe tetszőleges kifejezést, például problémakört
vagy termék típust, jogszabályi hivatkozást, stb. lehet írni...

Boros Anita: drasztikus visszaesés nem érzékelhető az építőiparban

Hazánkban a május eleji tetőzést követően a jelenlegi adatok alapján lecsengő fázisban lévő koronavírus-járványnak februárban még nem volt gazdasági hatása az építőiparunk teljesítményére. Ez azonban március második felétől kezdődően megváltozott, az építőipari ellátási láncok már megérezték a járványt. Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése kapcsán elmondta, hogy a februári 2,5%-os növekedés után márciusban 3,4%-kal csökkent az építőipari termelés a tavalyi év azonos időszakához képest.

2019 egészét tekintve az építőipari ágazat súlya a bruttó hazai termék előállításában 5,5%-ot tett ki, melyre korábban még nem volt példa. A hazai GDP 2019-es 4,9%-os növekedéséhez az építőipar 1,0 százalékponttal járult hozzá. Így a korábbi évek dinamikus bővülése miatt magasabb bázishoz kell mérni az idei eredményeket. Januárban csökkent, februárban nőtt, majd a pandémiás helyzet megjelenésével márciusban ismét csökkent az ipari termelés volumene. Ha csak a nyers adatokat nézzük, akkor a 2020 márciusi volumen 3,4%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól – emelte ki dr. habil Boros Anita államtitkár. Ez a csökkenés azonban egy magas bázis mellett következett be, ugyanis 2019. márciusában közel 70%-os növekedés volt – tette hozzá az államtitkár.

A részletes adatok ismertetve elmondta, hogy idén márciusban a két építményfőcsoport termelése ellentétesen alakult: az épületek építése 0,3%-kal nőtt, míg az egyéb építmények építése 10,0%-kal csökkent. Az építőipari termelés 2020 első három hónapjában összességében 0,1%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest, azaz a hazai építőipar lényegében stagnált az I. negyedévben.

Ha az építőipari termelést a tevékenységek oldaláról, azaz az építőipari ágazatok szerint nézzük, akkor az épületek építése 4,0%-kal, az egyéb építmények építése 13,7%-kal csökkent, míg a speciális szaképítés 2,6%-kal nőtt 2020. márciusában az egy évvel korábbi havi értékhez képest.

Miközben 2020. januárjában 0,9%-kal meghaladta az építőipar termelése a 2019. decemberi értéket, valamint idén februárban 6,1%-kal nőtt a januárihoz képest, márciusban viszont 5,2 %-kal csökkent az építőipar termelése a februárihoz képest. Ez a hónapról hónapra történő fluktuáció azonban az építőipari folyamatok ismeretében alapvetően természetes. Így ezen fenti adatok önmagukban még nem jelzik egy rendkívüli helyzet meglétét. Ugyanakkor ismerve a koronavírus-járvány építőiparban is megjelenő fékező hatásait, kimondhatjuk, hogy a márciusi teljesítmény csökkenésben már biztosan van szerepe a koronavírusnak. A járványellenes intézkedések azonban lényegében március második felében léptek életbe, így a közvetlen hazai gazdasági hatások is csak kb. fél havi értéket képviselnek. A járvány teljes havi hatása április hónapban jelenhet meg.

A megkötött új szerződések összege forintban számolva 2020. márciusában 9,9%-kal csökkent, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 31,4%-kal volt kisebb, míg az egyéb építmények építésére vonatkozóké 18,9%-kal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. Az épületek építésére kötött szerződés-volumen 31,4%-os csökkenése azonban rendkívül magas, ez már egyértelműen a koronavírus-járvány alapvető építőipari hatása, mely a következő hónapokban fejtheti ki hatását.

Az építőipari vállalkozások 2020. március 31-i szerződésállományának összege forintban számolva 16,3%-kal elmaradt a 2019. március végitől. A hó végi szerződésállomány idén januárban összesen 2170 milliárd forint, februárban 2165 milliárd forint, míg márciusban 2158 milliárd forint volt.

Az I. negyedévben az építőipar termelői árai 8,5%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A 2020. I. negyedéves árak 2,6%-kal voltak magasabbak a 2019. IV. negyedéves árainál. Építőipari ágazatok szerint 2020 I. negyedévében az egy évvel korábbi negyedévhez képest az épületek építésében 8,8%-kal, az egyéb építmények építésében 7,7%-kal, míg a speciális szaképítésben 8,7%-kal nőttek az árak.

A Családi Otthonteremtési Kedvezménynek és egyéb kormányzati intézkedéseknek köszönhetően 2015 óta folyamatosan emelkedik az új építésű lakások száma. 2020 I. negyedévében 4775 új lakás épült, mely 30%-os növekedést jelent 2019. I. negyedévéhez képest. Budapesten 1.184 lakást vettek használatba, 29%-kal többet, mint 2019 I. negyedévében. Minden településkategóriában nőtt a használatba vett lakások száma: a megyei jogú városokban 8,1, a többi városban 44, a községekben 38%-kal. Ugyanakkor 2020 I. negyedévében a kiadott új építési engedélyek alapján 34%-kal kevesebb, összesen 2369 lakóépület építését tervezik. A tervezett nem lakóépületek száma 869, 12%-kal kevesebb, mint 2019 I. negyedévében.

Bár az elkövetkező negyedévekben a folyamatban lévő projektek befejeződése várható, a kiadott engedélyek nagymértékű csökkenése a lakásépítések jelentős visszaesését vetíti előre. Emellett a megváltozott gazdasági helyzet is negatívan érintheti az új lakáspiacot. Egyfelől a járványügyi védekezés következtében egyes fejlesztések megvalósítása a tervezettnél hosszabb időt vehet igénybe, másfelől a járvány a lakásvásárlási és eladási kedvet is visszavetette. A továbbiakban a lakáspiaci kereslet számottevő élénkülése csak hosszabb távon várható. Ugyanakkor a folyamatokat támogatja, hogy a rozsdaövezetekben épülő új lakások esetében kedvezményes, 5%-os lesz az ÁFA mértéke, amely elősegíti az egykori ipari területek funkcióváltását, hozzájárulva a lakáskínálat bővüléséhez.

Az Európai Uniót tekintve a magyar ágazat az élmezőnyben található annak ellenére, hogy 2020 márciusában a visegrádi országok közül Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a termelés volumene, ami főként az előző évi márciusi hazai magas bázissal magyarázható. Uniós összevetésben azonban még mindig jók a mutatóink: a 2010-es év átlagához képest a tagországokban (EU27) összesen átlagban 4,6%-kal volt magasabb az ágazat teljesítménye 2020 februárjában a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján, míg nálunk ez az érték 70,0 % 2020 márciusára vonatkozóan.

Kapcsolódó oldalaink

Aktuális Rendezvények

Kapcsolattartó

Ügyfélszolgálat
Telefon: +36 26 502 300
E-mail: info@emi.hu

Kapcsolódó oldalaink

Aktuális Rendezvények
Feliratkozás hírlevélre

Partnereink, támogatóink

Innovációs és Technológiai Minisztérium Centre National de l’ingénierie de la Construction EPIC/CNIC Lechner Tudásközpont Covenant of Mayors for Climate & Energy BorsodChem Szentendre Miskolci Egyetem Miniszterelnökség Széchenyi 2020 Pályázóknak Új Szécheniy Terv Zöld Beruházási Rendszer Klímapolitika BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Centre National de l’ingénierie de la Construction EPIC/CNIC Lechner Tudásközpont Covenant of Mayors for Climate & Energy BorsodChem Szentendre Miskolci Egyetem Miniszterelnökség Széchenyi 2020 Pályázóknak Új Szécheniy Terv Zöld Beruházási Rendszer Klímapolitika BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Innovációs és Technológiai Minisztérium
Lechner Tudásközpont Covenant of Mayors for Climate & Energy BorsodChem Szentendre Miskolci Egyetem Miniszterelnökség Széchenyi 2020 Pályázóknak Új Szécheniy Terv Zöld Beruházási Rendszer Klímapolitika BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Innovációs és Technológiai Minisztérium Centre National de l’ingénierie de la Construction EPIC/CNIC

Hírlevél

Feliratkozás hírlevélre

Copyright © 2012-2018 ÉMI