Weboldalunk az Adatkezelési tájékoztatóban leírt, működéshez szükséges sütiket használ, melyet az oldal használatával Ön elfogad. Rendben
EN
A kereső mezőbe kiadott engedély vagy tanúsítvány
számát lehet írni...
A kereső mezőbe kérelmező, gyártó vagy forgalmazó
nevét lehet írni...
Az ÉMI hazai és nemzetközi projektei
Oldalainkon folyamatosan frissítjük a pályázatokkal kapcsolatos információkat.
További információk...
A kereső mezőbe tetszőleges kifejezést, például pályázat
számát vagy keresett nyertes nevét, stb. lehet írni...
A kereső mezőbe tetszőleges kifejezést, például problémakört
vagy termék típust, jogszabályi hivatkozást, stb. lehet írni...

Boros Anita: drasztikus visszaesés nem érzékelhető az építőiparban

Hazánkban a május eleji tetőzést követően a jelenlegi adatok alapján lecsengő fázisban lévő koronavírus-járványnak februárban még nem volt gazdasági hatása az építőiparunk teljesítményére. Ez azonban március második felétől kezdődően megváltozott, az építőipari ellátási láncok már megérezték a járványt. Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése kapcsán elmondta, hogy a februári 2,5%-os növekedés után márciusban 3,4%-kal csökkent az építőipari termelés a tavalyi év azonos időszakához képest.

2019 egészét tekintve az építőipari ágazat súlya a bruttó hazai termék előállításában 5,5%-ot tett ki, melyre korábban még nem volt példa. A hazai GDP 2019-es 4,9%-os növekedéséhez az építőipar 1,0 százalékponttal járult hozzá. Így a korábbi évek dinamikus bővülése miatt magasabb bázishoz kell mérni az idei eredményeket. Januárban csökkent, februárban nőtt, majd a pandémiás helyzet megjelenésével márciusban ismét csökkent az ipari termelés volumene. Ha csak a nyers adatokat nézzük, akkor a 2020 márciusi volumen 3,4%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól – emelte ki dr. habil Boros Anita államtitkár. Ez a csökkenés azonban egy magas bázis mellett következett be, ugyanis 2019. márciusában közel 70%-os növekedés volt – tette hozzá az államtitkár.

A részletes adatok ismertetve elmondta, hogy idén márciusban a két építményfőcsoport termelése ellentétesen alakult: az épületek építése 0,3%-kal nőtt, míg az egyéb építmények építése 10,0%-kal csökkent. Az építőipari termelés 2020 első három hónapjában összességében 0,1%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest, azaz a hazai építőipar lényegében stagnált az I. negyedévben.

Ha az építőipari termelést a tevékenységek oldaláról, azaz az építőipari ágazatok szerint nézzük, akkor az épületek építése 4,0%-kal, az egyéb építmények építése 13,7%-kal csökkent, míg a speciális szaképítés 2,6%-kal nőtt 2020. márciusában az egy évvel korábbi havi értékhez képest.

Miközben 2020. januárjában 0,9%-kal meghaladta az építőipar termelése a 2019. decemberi értéket, valamint idén februárban 6,1%-kal nőtt a januárihoz képest, márciusban viszont 5,2 %-kal csökkent az építőipar termelése a februárihoz képest. Ez a hónapról hónapra történő fluktuáció azonban az építőipari folyamatok ismeretében alapvetően természetes. Így ezen fenti adatok önmagukban még nem jelzik egy rendkívüli helyzet meglétét. Ugyanakkor ismerve a koronavírus-járvány építőiparban is megjelenő fékező hatásait, kimondhatjuk, hogy a márciusi teljesítmény csökkenésben már biztosan van szerepe a koronavírusnak. A járványellenes intézkedések azonban lényegében március második felében léptek életbe, így a közvetlen hazai gazdasági hatások is csak kb. fél havi értéket képviselnek. A járvány teljes havi hatása április hónapban jelenhet meg.

A megkötött új szerződések összege forintban számolva 2020. márciusában 9,9%-kal csökkent, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 31,4%-kal volt kisebb, míg az egyéb építmények építésére vonatkozóké 18,9%-kal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. Az épületek építésére kötött szerződés-volumen 31,4%-os csökkenése azonban rendkívül magas, ez már egyértelműen a koronavírus-járvány alapvető építőipari hatása, mely a következő hónapokban fejtheti ki hatását.

Az építőipari vállalkozások 2020. március 31-i szerződésállományának összege forintban számolva 16,3%-kal elmaradt a 2019. március végitől. A hó végi szerződésállomány idén januárban összesen 2170 milliárd forint, februárban 2165 milliárd forint, míg márciusban 2158 milliárd forint volt.

Az I. negyedévben az építőipar termelői árai 8,5%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A 2020. I. negyedéves árak 2,6%-kal voltak magasabbak a 2019. IV. negyedéves árainál. Építőipari ágazatok szerint 2020 I. negyedévében az egy évvel korábbi negyedévhez képest az épületek építésében 8,8%-kal, az egyéb építmények építésében 7,7%-kal, míg a speciális szaképítésben 8,7%-kal nőttek az árak.

A Családi Otthonteremtési Kedvezménynek és egyéb kormányzati intézkedéseknek köszönhetően 2015 óta folyamatosan emelkedik az új építésű lakások száma. 2020 I. negyedévében 4775 új lakás épült, mely 30%-os növekedést jelent 2019. I. negyedévéhez képest. Budapesten 1.184 lakást vettek használatba, 29%-kal többet, mint 2019 I. negyedévében. Minden településkategóriában nőtt a használatba vett lakások száma: a megyei jogú városokban 8,1, a többi városban 44, a községekben 38%-kal. Ugyanakkor 2020 I. negyedévében a kiadott új építési engedélyek alapján 34%-kal kevesebb, összesen 2369 lakóépület építését tervezik. A tervezett nem lakóépületek száma 869, 12%-kal kevesebb, mint 2019 I. negyedévében.

Bár az elkövetkező negyedévekben a folyamatban lévő projektek befejeződése várható, a kiadott engedélyek nagymértékű csökkenése a lakásépítések jelentős visszaesését vetíti előre. Emellett a megváltozott gazdasági helyzet is negatívan érintheti az új lakáspiacot. Egyfelől a járványügyi védekezés következtében egyes fejlesztések megvalósítása a tervezettnél hosszabb időt vehet igénybe, másfelől a járvány a lakásvásárlási és eladási kedvet is visszavetette. A továbbiakban a lakáspiaci kereslet számottevő élénkülése csak hosszabb távon várható. Ugyanakkor a folyamatokat támogatja, hogy a rozsdaövezetekben épülő új lakások esetében kedvezményes, 5%-os lesz az ÁFA mértéke, amely elősegíti az egykori ipari területek funkcióváltását, hozzájárulva a lakáskínálat bővüléséhez.

Az Európai Uniót tekintve a magyar ágazat az élmezőnyben található annak ellenére, hogy 2020 márciusában a visegrádi országok közül Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a termelés volumene, ami főként az előző évi márciusi hazai magas bázissal magyarázható. Uniós összevetésben azonban még mindig jók a mutatóink: a 2010-es év átlagához képest a tagországokban (EU27) összesen átlagban 4,6%-kal volt magasabb az ágazat teljesítménye 2020 februárjában a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján, míg nálunk ez az érték 70,0 % 2020 márciusára vonatkozóan.

Kapcsolódó oldalaink

Aktuális Rendezvények

Kapcsolattartó

Ügyfélszolgálat
Telefon: +36 26 502 300
E-mail: info@emi.hu

Kapcsolódó oldalaink

Aktuális Rendezvények
Feliratkozás hírlevélre

Partnereink

Innovációs és Technológiai Minisztérium Centre National de l’ingénierie de la Construction EPIC/CNIC Lechner Tudásközpont Covenant of Mayors for Climate & Energy BorsodChem Szentendre Miskolci Egyetem Miniszterelnökség Széchenyi 2020 Pályázóknak Klímapolitika BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Centre National de l’ingénierie de la Construction EPIC/CNIC Lechner Tudásközpont Covenant of Mayors for Climate & Energy BorsodChem Szentendre Miskolci Egyetem Miniszterelnökség Széchenyi 2020 Pályázóknak Klímapolitika BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Innovációs és Technológiai Minisztérium
Lechner Tudásközpont Covenant of Mayors for Climate & Energy BorsodChem Szentendre Miskolci Egyetem Miniszterelnökség Széchenyi 2020 Pályázóknak Klímapolitika BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Innovációs és Technológiai Minisztérium Centre National de l’ingénierie de la Construction EPIC/CNIC

Hírlevél

Feliratkozás hírlevélre

Copyright © 2012-2021 ÉMI